— Mit gondol, hová kell a következő űrutat megtennünk? — kérdezte Volosin.
— Természetesen a Marsra. A bolygó rejtélyét végleg meg kell meg kell fejteni. Csakhogy oda már nem én repülök.
— Miért?…
— Attól tartok, hogy a közelmúltban végrehajtott repülés volt számomra az utolsó — mondta szomorúsággal a hangjában Kámov. — A terhelés, amit a Marstól való elszakadástól el kellett viselnem, káros volt az egészségemre.
Mi hárman rémülten néztünk egymásra.
— Tényleg igaz ez? — suttogta Pajcsadze.
— Attól tartok, igen — válaszolta Kámov.
— Meg fogjuk gyógyítani Önt — mondta határozottan Volosin. — Ezt nem engedhetjük! Szovjetunió legjobb orvosai fognak foglalkozni Önnel.
Csönd nehezedett a teremre. Szerafima Petrovna gyöngéden átölelte a férjét, és fejét a vállára hajtotta.
— Nincs semmi baj, drága barátaim! — jelentette ki Kámov. — Az események bebizonyították, hogy Konsztantyin Jevgenyevics megfelelő kapitánya lesz annak az űrhajónak, amit meg fogok építeni.
Remélem, hogy a többiek is részt vesznek benne. Nekem ennyi elég volt. És a fiataljaink körében ott vannak a jövő „csillagkapitányai”. Az űrutazások pedig tovább folytatódnak.
— Az egyik kapitány itt ül mellettem — mondta Nyina Arcsillovna, viccel megpróbálva feloldani a komor hangulatot, ami mindenkire rátelepedett. — Attól tartok az én Marinám szintén a jövő csillaghajósa lesz: csak a csillagokról képes beszélni.
Mindenki elnevette magát.
— Na akkor minden rendben van! — szólt nevetve Kámov.
— Mikor indul a második járat a Marsra? — kérdezte Belopolszkij.
— Két év múlva — felelte Kámov. — Javítani kell a hajón, vagy egy teljesen újat építeni. A 28 és fél kilométer/másodperces sebesség túl kicsi.
— Na és a Vénuszra? — tette fel Volosin a kérdést.
Belopolszkij és Pajcsadze szemében melegség látszott a Föld Nővérének említésére.
— A Vénusz ráér — válaszolta Kámov. — Az a bolygó tele van élettel, de nyilvánvaló, hogy nincsenek rajta rejtélyek. Most lép arra az útra, amin Földünk is bejárt. A Vénuszon most kezd kialakulni az élet. A tudománynak segítséget kell nyújtania az ehhez vezető úton a Föld Nővérének.
De ez nem lesz meg egyhamar. Ezt a kérdést távoli leszármazottainknak kell megoldani, és nem kételkedem benne, hogy meg is teszik. A természet munkáját segíteni kell, és nem erőszakot venni a természeten.
— Úgy legyen! — szólt az öreg akadémikus.
Az űrrepülés befejeződött.
Az első bolygóközi utazás tapasztalatai ragyogóan sikeresek voltak. Az SzSzSzr-KSz2 űrhajó hét és fél hónap alatt meglátogatta Naprendszerünk két bolygóját, és több mint fél millió kilométer repülés után visszatért a Földre.
Nagyban segítette ezt a szovjet tudomány.
Már készülünk a következő útra. Sok lesz még belőle. A szovjet űrhajók sok utat megjárnak a bolygóközi tér felderítésére. Kikutatják annak minden titkát, amelyeket oly féltve őriz. Kíváncsi emberek pillantása világunk, a Naprendszer peremén túlra fog vetülni.
Egy napon zsúfolásig megtöltjük azt, aztán eltöröljük a rendszer szabta korlátokat.
Sem határokat, sem korlátokat nem ismer a merész emberi elme. A tudásnak nincsenek határai!..
Papanyin, Iván Dmitrijevics (1894–1986) — Szovjet, többszörösen kitüntetett sarkkutató
Kreml — Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét jelenti. A kreml szó jelentése eredetileg: fellegvár, citadella. (a fordítgató)
Spektrumanalízis — vagy színképelemzés a testek által kibocsátott fény alapján az összetevők vegyi jellemzőit
Leningrád — ma, és a szocialista rendszer előtt Szentpétervár (Petrográd)
Kljazma — Az Oka mellékfolyója
TASSz — orosz hírügynökség
Terminátor — a fény és az árnyék határa. Jelen esetben a bolygó megvilágított felét a sötéttől elválasztó vonal.
Sztratoszféra — A földi légkör egyik rétege, kb. 11–50 km magasságban. Magába foglalja az ózonpajzsot.
Sir Henry Morton Stanley — Híres újságíró, Afrika kutató, aki felkutatta a Kongóban eltűnt David Livingstne-t.
Több millió évvel ezelőtt kihalt ősállatok.
A Szovjet történelem legjelentősebb eseménye, az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdetének a napja
Giovanni Virginio Schiaparelli (1835. március 14. — 1910. július 4.) olasz csillagász és tudománytörténész.
Persival Lowell (1855–1916) amerikai csillagász
Mars valójában a római mitológiában volt a hadisten.
Areográfia — a Mars „földrajza”, „geográfiája”
Christiaan Huygens (1629. április 14 — 1695. július 8) holland fizikus, csillagász, matematikus Johannes Kepler (1571. december 27. — 1630. november 15.) német matematikus, csillagász, optikus
Reosztát — arra való készülék, hogy valamely elektromos-áramkörbe ellenállások egyszerű műveletek által gyorsabban beiktattassanak v. abból kirekesztessenek. (forrás: Lexikon, web)
TARTALOMJEGYZÉK
AZ ÍRÓ ELŐSZAVA
INDULÁS ELŐTT
START
AZ UTAZÁS
A „CSILLAGKAPITÁNY”
A VÉNUSZ
A TALÁKOZÁS
A MARSON
AZ ÉJSZAKA SÖTÉTJÉBEN
REGGEL
A LÖVÉS
AZ „UGRÓGYÍK”
A HOMOKVIHAR
AZ EMLÉKMŰ
A SZIKLA
INDULÁS!
EGYEDÜL
A FÖLD!