Muad-Dib: „Nyújtsd ki a kezed, és edd meg, amit az Úr ad neked; és amikor jóllaktál, dicsérd érte az Urat.”
O. K. Biblia: Más megfogalmazás, azonos jelentéssel. (Az Azhar-könyv kis különbséggel visszavezeti egészen az Első Iszlámig.)
Muad-Dib: „A jóság a kegyetlenség kezdete.”
A fremen Kitab al-Ibar: „Félelmetes teher egy jóságos Isten. Nem Isten adta-e nekünk a tűző napot (Al-Latot)? Nem Istentől valók-e a Vízanyák (Tisztelendő Anyák)? Nem Istentől való-e Shaitan (Iblisz, a sátán)? És nem Shaitantól való-e a gyorsaság ártalma?”
(Innen ered az a fremen mondás, hogy „a gyorsaság Shaitantól való”. Gondoljuk meg: az erőkifejtést kísérő minden százkalóriányi hőtermeléssel a test elpárologtat körülbelül másfél deci vizet is. A fremenek nyelvében ugyanaz a szó jelöli a verejtéket, mint a könnyet — a bakka, amelynek egyik jelentése „az élet esszenciája, amelyet Shaitan kifacsar a lélekből”.)
Muad-Dib megjelenését Koneywell „vallásilag időszerűnek” nevezi, de nemigen volt benne időzítés. Ahogy maga Muad-Dib mondta: „Itt vagyok; tehát…”
Muad-Dib vallási hatásának megértéséhez azonban semmiképpen sem szabad szem elől tévesztenünk egyvalamit: a fremen nép sivatagi nép volt, amelynek már az ősei is hozzászoktak a zord körülményekhez. A miszticizmus könnyen jön, amikor az ember minden pillanatban csak a nyíltan ellenséges körülményeken fölülkerekedve maradhat életben. „Itt vagyunk; tehát…”
Az ilyen hagyomány elfogadja a szenvedést — lehet, hogy öntudatlan büntetésként, de elfogadja. És figyelemreméltó, hogy a fremen rituálé szinte teljesen megszabadítja az embert a bűntudat érzetétőclass="underline" Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a törvényük és a vallásuk azonos volt, tehát az engedetlenség erkölcsi bűnnek számított. Valószínűleg közelebb jár az igazsághoz az, hogy könnyen megtisztulhattak a bűntudattól, mivel a mindennapi létezésük megkövetelte az olyan brutális (gyakran emberhalált jelentő) döntéseket, amelyek egy barátságosabb bolygón elviselhetetlen bűntudat terhét rótták volna az emberekre.
Alighanem ez az egyik gyökere annak, hogy a fremenek között olyan nagy szerephez jutott a babona (a Missionaria Protectiva igyekezete ellenére). Miért számít ómennek a fütyülő homok? Miért kell ökölbe szorított kézzel tisztelegni az Első Holdnak? Az ember húsa a sajátja, a vize pedig a törzséé — az élet rejtélye pedig nem megoldandó probléma, hanem átélt realitás. Az ómenek hozzásegítenek, hogy ezt ne feledjük el. És mivel itt vagyunk, mivel a miénk az igazi vallás, végül a miénk kell, hogy legyen a győzelem!
Ahogy a Bene Gesserit tanította évszázadokon át, már jóval az előtt, hogy összeakaszkodtak a fremenekkeclass="underline"
„Amikor a vallás és a politika egy kocsin ül, és azt a kocsit egy eleven szent ember (baraka) hajtja, akkor semmi sem állhat az útjukba.”
III. függelék: Jelentés a Bene Gesserit indítékairól és céljairól
Részlet abból a Summából, amelyet saját ügynökei állítottak össze Lady Jessica kívánságára, közvetlenül az Arrakis-ügy után. Ezt a beszámolót a szokásosnál sokkal értékesebbé teszi a szókimondása.
Mivel a Bene Gesserit évszázadokon át egy félig misztikus iskola álcája mögé rejtőzve folytatta szelektív embernemesítő programját, hajlamosak vagyunk arra, hogy többre tartsuk, mint amit a jelek szerint megérdemel. A Bene Gesserit arrakisi próbatételének elemzése arról árulkodik, hogy a rend a legkevésbé sem volt tudatában tulajdon szerepének.
Föl lehetne hozni, hogy a Bene Gesserit csak azokat a tényeket vizsgálhatta meg, amelyek a rendelkezésére álltak, és nem tudott közvetlenül hozzáférni a próféta, Muad-Dib személyéhez. A rend azonban előzőleg már legyőzött komolyabb nehézségeket is, és ez a hibája súlyosabb volt minden korábbinál.
A Bene Gesserit-terv célja annak a lénynek a kitenyésztése volt, akit a „Kwisatz Haderach” névvel illettek. Ez a kifejezés olyasvalakit jelentett, „aki egyszerre sok helyen lehet”. Egyszerűbben szólva olyan ember volt a céljuk, akinek a szellemi ereje lehetővé teszi a magasabb rendű dimenziók fölfogását és fölhasználását.
A fajnemesítésük célja egy szuper-Mentát volt, egy olyan emberi számítógép, amelyben megvannak a Liga navigátorainak jövőbe látó képességei. Most szenteljük a figyelmünket a következő tényeknek:
Muad-Dib, született Paul Atreides, Leto herceg fia volt, azé a Leto hercegé, akinek a vérvonalát már több mint ezer éve figyelték. A próféta anyja, Lady Jessica a természetes lánya volt Vladimir Harkonnen bárónak, és a magában hordozott génanyag rendkívüli fontosságát már kis híján kétezer éve ismerték a nemesítési program résztvevői. Lady Jessica a Bene Gesserit szülötte és neveltje volt, és ily módon készséges eszköze kellett volna, hogy legyen a Tervnek.
Lady Jessica azt az utasítást kapta, hogy hozzon a világra egy Atreides-lányt. A: terv szerint ezt a lányt kellett volna pároztatni Feyd-Rautha Harkonnennel, Vladimir báró unokaöccsével, és kettőjük utódja nagy valószínűséggel a Kwisatz Haderach lett volna. Lady Jessica ehelyett, a saját bevallása szerint sem egészen tisztázott okokból, ellenszegült, és fiút szült.
Ennek már önmagában föl kellett volna hívnia a Bene Gesserit figyelmét arra a lehetőségre, hogy valami új és kontrollálhatatlan változó lépett be a tervükbe. De voltak ennél sokkal fontosabb figyelmeztető jelek is, amelyeket gyakorlatilag figyelmen kívül hagytak:
l. Ifjúkorában Paul Atreides tanúbizonyságát adta ama képességének, hogy megjósolja a jövőt. Tudták róla, hogy jövőlátomásai szoktak lenni, amelyek pontosak voltak, mélyrehatóak, és négy dimenzióban megmagyarázhatatlanok.
2. Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya, a Bene Gesserit egyik főnökasszonya, aki próbára tette a tizenöt éves Paul emberi mivoltát, tanúsítja, hogy a fiú kínzóbb fájdalmat viselt el a próbatétel során, mint amit valaha is följegyeztek emberről. A Tisztelendő Anya mégsem hívta föl erre a figyelmet a jelentésében!
3. Amikor az Atreides-család megjelent az Arrakison, az ottani fremenek prófétaként üdvözölték az ifjú Pault, mint „a külvilágból szóló hangot”. A Bene Gesserit nagyon jól tudta, hogy egy Arrakis-féle zord bolygó viszontagságai között, a mindent elborító sivatagban, a nyílt vízfelületek teljes hiánya mellett, ahol a hangsúly az életben maradás legprimitívebb szükségleteire tevődött, elkerülhetetlenül nagyobb lesz az aránya a telepatikus képességekkel rendelkezőknek. A Bene Gesserit megfigyelői azonban elkendőzték ezt a fremen reagálást és azt a szembetűnő tényezőt is, hogy az arrakisi táplálkozásnak fontos eleme a fűszer.
4. Amikor a Harkonnenek és a Padisah Császár fanatikus harcosai visszafoglalták az Arrakist, és legyilkolták Paul apját, valamint az Atreides-katonák javát, Paul és az anyja eltűnt. Szinte azonnal jelentések érkeztek azonban arról, hogy egy új vallási vezető tűnt föl a fremenek között, egy Muad-Dib nevű férfi, akit megint „a külvilágból szóló hangként” üdvözöltek. A jelentésekből az is világosan kiderült, hogy az illetőt egy új Sayyadina, egy Tisztelendő Anya kíséri, „aki a tulajdon szülőanyja”. A Bene Gesserit rendelkezésére álló följegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy a Prófétát a fremen legendák szavai szerint „egy Bene Gesserit-boszorkány hozza majd a világra”.