— A kerekeket! — kiabálta Ludmilla. — Tépje le a kerekeket!
— Majd én — javasolta Motolla. — Te segíts Regnek.
— Az ott lenn Reg? — kérdezte Dorina.
Motolla a szemben lévő fal irányába mutatott hüvelykujjával. A „Jobb későn, mint so” szavak kétségbeesett festékcsíkban értek véget.
— Csak mutassanak neki egy falat meg egy festékescsöbröt, és azt se fogja tudni, melyik világban van — jelentette ki Dorina.
— Csak két választási lehetősége van — közölte Motolla, ledobva a bevásárlókocsi kerekeket a padlóra. — Lupin, légy résen arra az esetre, ha lenne még belőlük!
A kerekek élesek voltak, mint a korcsolyák. Motolla kifejezetten cafatosnak érezte magát lábtájt. Na most, hogy is van a gyógyulás?
Reg Patkót ülő helyzetbe segítették.
— Mi folyik itt? — firtatta. — Senki más nem jött be, és leballagtam ide, hogy lássam, honnét érkezik a zene, és a következő, amiről tudok, hogy itt teremtek ezek a kerekek…
Artur gróf visszatért megközelítőleg emberi formájához, büszkén körbenézett, ráébredt, hogy senki sem figyel rá, és magába roskadt.
— Ezek sokkal keményebbnek tűntek, mint a többi — jegyezte meg Ludmilla. — Nagyobbak és komiszabbak és ellepik őket a borotvaéles élek.
— Harcosok — világosította föl Motolla. — A dolgozókat már láttuk. És most itt vannak a harcosok. Pont mint a hangyák.
— Kisfiúkoromban volt egy hangyafarmom — mesélte Artur, aki eléggé erősen csapódott a földbe és ideiglenesen gondjai akadtak a valóság természetével kapcsolatosan.
— Várjunk csak! — szólalt meg Ludmilla. — Ismerem a hangyákat. A hátsó udvarunkban vannak hangyák. Ha akadnak dolgozók és harcosok, akkor lennie kell egy…
— Tudom. Tudom — bólogatott Motolla.
— …jelzem, farmnak szokás hívni, de én sose láttam őket farmerkedni…
Ludmilla a falnak dőlt.
— Itt lesz valahol a közelben — állapította meg.
— Azt hiszem — értett egyet Motolla.
— Mit gondol, hogy néz ki?
— …azt csinálod, hogy fogsz két fűszálat meg néhány hangyát…
— Nem tudom. Honnan tudhatnám? De a varázslók valahol a közelében lesznek.
— Nem éhtem, miéht töhődik velük — mondta Dorina. — Elevenen eltemették magát, csak meht halott volt.
Motolla fölpillantott a kerekek hangjára. Egy tucat drótkosár-harcos fordult be a sarkon és állt hadrendbe.
— Azt hitték, jót tesznek vele — Motolla. — Az emberek gyakran hiszik ezt. Elképesztő, hogy mi minden tűnhet jó ötletnek egy adott pillanatban.
Az új Halál kiegyenesedett.
Vagy?
Á!
ÖÖÖ.
Bill Kapu hátralépett, megpördült és elszaladt.
Ez, és ő aztán kitűnő helyzetben van ahhoz, hogy tudja, csupán az elkerülhetetlen elodázása. De hát nem erről szól az egész élet?
A halál bekövetkezte után még soha senki nem menekült előle. Rengetegen megpróbálkoztak meneküléssel, mielőtt meghaltak, gyakran igen leleményesen. De a váratlanul egyik világból a másikba röpített lélek szokványos reakciója az, hogy reménykedve ácsorog. Elvégre minek futni? Szó sincs arról, hogy tudnád, hová szaladsz.
Bill Kapu kísértete tudta, hová szaladjon.
Ned Fekete kovácsműhelye be volt zárva éjszakára, habár ez nem jelentett gondot. Se nem élő, se nem holt, Bill Kapu szelleme átvetődött a falon.
A tűz alig látható izzás volt csupán, roskadozva a kemencében. A kovácsműhely meleg sötétséggel volt tele. Az, amit nem tartalmazott, a kasza árnya volt.
Bill Kapu kétségbeesetten nézett körbe.
CIN?
Egy apró, sötét köntösbe bújtatott alak ült a fölötte lévő gerendán. Szilajul integetett csöppnyi kaszájával.
A Halál észrevette, hogy egy sötét nyél lóg ki a rönkfahalomból. Megpróbálta kihúzni ujjaival, melyek most olyan szilárdak voltak, mint egy árnyék.
AZT ÍGÉRTE NEKEM, HOGY EL FOGJA PUSZTÍTANI!
A Patkányok Halála együttérzően vállat vont.
Az új Halál átlépett a falon, két kézzel tartva a kaszáját.
És Bill Kapu felé nyomult.
Suhogás hallatszott. A szürke köntösök özönlöttek a kovácsműhelybe.
Bill Kapu rémülten vigyorgott.
Az új Halál megtorpant, drámaian pózolva a kemence izzásában.
Meglendítette a kaszát.
Csaknem elvesztette az egyensúlyát.
Nem lenne szabad lebuknod!
Bill Kapu megint átvetődött a falon és keresztülvágtatott a téren, lehajtott koponyával, csontos talpa csattogott a macskakövön. Odaért a kis csoporthoz az óra mellett.
LÓRA! MENEKÜLJ!
— Mi történik? Mi történik?
NEM VÁLT BE!
Csaknem dobta Miss Illabetset Muci hátára és utána föllökte az eszméletlen gyereket. Aztán keményen rácsapott a ló horpaszára. Most legalább volt érintkezés — Muci mindegyik világban létezett.
MENEKÜLJ!
Nem nézett körbe, hanem eliramlott a majorhoz vezető úton.
Egy fegyver!
Valami, amit képes megfogni!
Az egyetlen fegyver az élőhalott világban az új Halál kezében van.
Miközben futott, Bill Kapu tudatában volt egy halkabb, magasabb hangú csattogásnak. Lenézett. A Patkányok Halála tartott vele lépést.
Bátorítóan rácincogott.
A Halál megpördülve átszaladt a majorság kapuján és a falhoz vetette magát.
A vihar távoli moraja hallatszott. Ettől eltekintve, csönd honolt.
Kissé megnyugodott és óvatosan osont a fal mentén a tanyaház hátulja felé.
A lába beleütközött valami fémesbe. A falhoz támasztva, ahol hagyták a falubeli férfiak, amikor visszacipelték őt, itt volt a kaszája; nem az, amit oly gondosan előkészített, hanem az, amit az aratásnál használt. Ami éle volt, azt csupán a fenőkő és a búzaszálak simogatása hozta létre, de az alakja ismerős volt és tétován utána kapott. A keze simán átsiklott rajta.
Minél messzebb menekülsz tőlünk, annál közelebb jutsz hozzánk.
Az új Halál sietség nélkül lépett elő az árnyékból.
Ezt tudnod kellene — tette hozzá.
Bill Kapu kiegyenesedett.
Élvezni fogjuk a dolgot.
ELVEZNI?
Az új Halál közeledett. Bill Kapu elhátrált.
Igen. Elvinni egyetlen Halált ugyanaz, mint elérni milliárd csekélyebb értékű élet végét.
CSEKÉLYEBB ÉRTÉKŰ ÉLETEK? EZ NEM JÁTÉK!
Az új Halál habozott. Mi az a játék?
Bill Kapuban föltámadt a remény apró szikrája.
MEG TUDNÁM MUTATNI NEKED…
A kaszanyél vége az álla alatt találta el és a falhoz vágta, ahol lecsúszott a földre.
Trükköt észlelünk. Nem hallgatunk oda. A kaszás nem hallgat oda az aratásra.
Bill Kapu megpróbált fölállni.
A kaszanyél újra megütötte.
Nem követjük el még egyszer ugyanazt a hibát.
Bill Kapu fölnézett. Az új Halál fogta az arany életfogytmérőt; a fölső has már kiürült. Kettejük körül a táj megváltozott, vöröslött, kezdte magára ölteni a valóság másik oldalról látható irreális megjelenését…
Kifogytál az Időből, Mr. Bill Kapu.
Az új Halál fölemelte a csuklyáját.