Épp amikor megértette, mi történik az épületben, kivágódott az ajtó, és Edipon jött elő.
— Hé, Edipon, gyere ide, beszélni akarok veled! — kiáltott oda Jason. — Ch’aka vagyok, a ruhámról felismersz!
Edipon egy pillantást vetett felé, majd megvakarva az orrát, tovább indult. A rabszolgák ügyet sem vetettek Jasonre; hamar elfelejtették, milyen pozíciót töltött be közöttük, mielőtt idekerültek. De a felügyelő nagyon is tisztában volt Jason jelenlegi helyzetéveclass="underline" bömbölve rohant oda, és magasba emelte korbácsát. Jason fáradhatatlanul kiáltozott a válla fölött, mivel a kerék továbbhaladt.
— Hallgass meg! Én sok mindent tudok, és segíthetek neked… — A korbács lecsapott.
Jason nem adta fel ilyen könnyen.
— Én tudom, hogy az első párlat a legjobb. Aúú! — nyögte, amint a korbács másodszor is a hátán csattant.
Jason szavai semmit sem jelentettek a rabszolgáknak és a felügyelőnek, de Ediponra olyan hatással voltak, mintha parázsra lépett volna. Hirtelen megfordult; Jason még ebből a távolságból is láthatta, hogy sápadt arca hamuszürkévé változott.
— Állítsd meg a kereket! — kiáltotta.
Ez a váratlan utasítás mindenkit meglepett. A tátott szájú felügyelő leeresztette korbácsát, a rabszolgák megbotlottak egymás lábában, végül az egész szerkezet mozdulatlanná vált. A hirtelen beállt csendet csak Edipon sietős lépteinek csattogása törte meg. Odalépett Jasonhez, szóra nyitott ajkait annyira felhúzta, mint aki bele akar harapni valamibe.
— Mit mondtál? — kérdezte, szinte köpködve a szavakat, és kését félig kihúzta tokjából.
Jason elmosolyodott, de igyekezett kicsit visszafogni magát. Elképzelte Edipon kését a gyomrában, és ez meglehetősen letompította lelkesedését.
— Hallottad, mit mondtam, nem akarom megismételni mindenféle idegen előtt. Tisztában vagyok vele, mi történik itt, mivel olyan vidékről érkeztem, ahol egész nap ugyanezt csináljuk. Segíthetnék neked.
Megmutatom, hogyan készítsetek jobb anyagot, amitől a caró gyorsabban megy. Ha nem hiszel nekem, tegyél próbára. Szabadíts meg a bilincseimtől, és keressünk egy nyugodt helyet, ahol beszélgethetünk.
Edipon reakciója kiszámítható volt. Ajkát rágta, Jasont fürkészte, ujjai a kés pengéjén játszottak. Jason ártatlanul mosolygott rá, vidáman megveregette a tolórudat, de közben hagyott elég időt a másiknak, hogy gondolkodjon. Mint ügyes szerencsejátékos, minden részletet figyelembe vett. Bízott benne, hogy Edipon kíváncsisága és tudományos érdeklődése győzi ösztönös vágyát, hogy elnémítsa a kellemetlenkedő rabszolgát. A kés visszasiklott a tokjába, Jason nagyot sóhajtott. Meleg helyzet volt még egy vérbeli szerencsejátékos számára is.
Jason nem szeretett a saját bőrére hazardírozni.
— Vegyétek le róla a bilincset, és vezessétek a szobámba! — mondta Edipon. A rabszolgák tágra nyílt szemmel figyelték, amint a kovácsot sietve előkerítették, és az levette Jason bilincseit.
— Mit akar csinálni? — kérdezte Mikah, de az egyik fegyőrtől kapott pofon a földre döntötte. Jason elégedetten vigyorgott, amint a nehéz bilincs lehullott róla, és az őrök elvezették. Szabad volt, és az is marad, ha sikerül meggyőznie Edipont, hogy ismeretei révén több hasznot hajthat, mint testi erejével.
Ez volt az első berendezett szoba, amelyet ezen a bolygón látott. A faragott bútorok hangulatossá tették a helyiséget. Edipon az íróasztal mellett állt, ujjai türelmetlenül kopogtak a fényesre csiszolt felületen.
— Bilincseljétek oda! — mutatott a falba rögzített karikára. Amint az őrök végrehajtották az utasítást, Edipon megállt Jason előtt, és előhúzta tőrét.
— Mondj el mindent, amit tudsz, különben megöllek!
— A múltam nyitott könyv előtted, Edipon. Olyan vidékről érkeztem, ahol az emberek ismerik a természet minden titkát.
— Mi a neve annak az országnak? Appsala kéme vagy?
— Erről az országról még sohasem hallottam. — Jasont meglepte, hogy Edipon milyen nyílt és őszinte vele szemben. Úgy érezte, itt az ideje, hogy eláruljon valamennyit az igazságból.
— Ha azt mondanám, hogy olyan bolygóról jöttem, amely egy távoli csillag körül kering, elhinnéd?
— Talán. Sok legenda szól arról, hogy őseink a csillagok közül érkeztek, de én mesebeszédnek tartottam.
— Pedig igaz. Az őseitek hatalmas hajókkal indultak el más bolygókról, átszelték a világűr végtelenjét, azután letelepedtek itt. Később megszakadt a kapcsolatuk a többi világgal, és tudományuk hanyatlani kezdett, míg a galaxis többi bolygóján tovább fejlődött a tudomány.
— Ostobaság!
— Egyáltalán nem. Minden ezt bizonyítja. Sohasem jártam a titokzatos épületeitek belsejében, mégis tudom, mi lehet odabenn, és hogyan működnek a gépeitek.
Lehet, hogy apró részletekben tévedek, de ismerem a működési elvüket, és az mindenütt azonos. Azt is tudom, hogyan lehet a nyersolajból olyan anyagot előállítani, amivel a caróitok működtethetők. Akarod, hogy elmondjam?
— Folytasd! — Edipon leült az asztal szélére, és a késének nyelével játszadozott.
— Nem tudom, ti hogyan nevezitek azt a szerkezetet, amivel a nyersolajat finomítjátok, de az eljárás lényege a frakcionális desztilláció, vagyis a szakaszos lepárlás. Az olaj különböző forráspontú vegyületek keveréke, ami azt jelenti, hogy légmentesen zárt edényben fokozatosan melegítve, először a legalacsonyabb forráspontú vegyület kezd gőzzé alakulni. A gőzt csöveken elvezetitek, és a csöveket hűtővízen átvezetve, a gőz ismét cseppfolyóssá válik. A tartályban lévő elegy hőmérséklete nem tud magasabbra emelkedni, amíg a legalacsonyabb forráspontú vegyület teljesen el nem párolgott. Miután ez megtörtént, a hőmérséklet emelkedni kezd, és a következő vegyület kezd gőzzé alakulni. Lényegében a forráspontkülönbség alapján tökéletesen elkülöníthetők egymástól olajat alkotó komponensek.
Mialatt Jason beszélt, Edipon szeme egyre kerekebbre nyílt, míg végül majdnem kiesett a fejéből.
— Démon! — kiáltotta, és hadonászni kezdett Jason orra előtt a késsel. — Nem láthatsz át a kőfalakon! Az eljárás titkát pedig csak a családom ismeri, erre megesküszöm!
— Ne izgasd fel magad, Edipon! Az én világomban ezt az elvet minden iskolás gyerek ismeri. — Egyensúlyát óvatosan az egyik lábára helyezte, hogy ki tudja rúgni a kést a vénember kezéből, ha az mégsem tudna lecsillapodni. — Én nem loptam el a titkodat, sőt ez csak egy morzsája az én világom tudományának. Ott minden farmer titokban pálinkát főz, amelynek ugyanez az elve.
Fogadni mernék, hogy tovább tudnám fejleszteni a berendezésed. Például, hogyan ellenőrződ az elegy hőmérsékletét forralás közben? Van hőmérőtök?
— Mi az a hőmérő? — kérdezte Edipon; annyira fellelkesítette a tudományos előadás, hogy a késéről is megfeledkezett.
— Látod, pontosan erre gondoltam. Megoldom a problémádat, ha kerítesz nekem egy üvegfúvót, bár egy bimetalt valószínűleg könnyebb lesz szerkeszteni. Ha az eljárás során nem szabályozod megfelelően a hőmérsékletet, akkor a komponensek összekeverednek. A belső égésű motorok működtetéséhez arra az anyagra van szükség, amelyiknek legalacsonyabb a forráspontja. Ez a benzin. A további párlatokból csinálhatsz petróleumot, amelyek nagyszerűen megfelelnek a lámpákba, majd paraffint, krémek gyártásához, míg végül az edény alján csak egy fekete massza marad, a bitumen. Ebből pedig tükörsima utakat lehet készíteni. Mit szólsz mindehhez?