Grafenauer B. Slovanske naselitveni valovi na Balkanski polotok // Zgodovinski casopis. 1964, let. 18. S. 219-227.
Grecu V. Das sogenannte Geschichtswerk "De administrando imperio" // RESEE. 1969. T. VII. № 1. P. 77-80.
Gregory Т. Е. The political Program of Constantine Porphyrogenitus // Actes du XVe CIEB. 1985. Vol. IV. P. 122-190.
Grousset R. L'Empire des steppes. Р., 1941.
Guilland R. Recherches sur les institutions byzantines. В.; Amsterdam, 1967. T. I-II.
Gyoerffy Gy. Tynulmanyok a magyar allam eredeterol. Bp., 1959.
Gyoerffy Gy. Sur la question de l'etablissement des Petchenegues en Europe // Acta orientalia ASH. Bp., 1972. T. 25. P. 283-292.
Gyoerffy Gy. Istvan kiraly es muve, 2. kiadas. Bp., 1983.
Gyoerffy Gy. Honfoglalas es megtelepedes // Magyarorszag toertenete. Bp., 1984. 1/1-2. k. 577-650, 1624-1639. 1.
Hartmann L. M. Geschichte Italiens im Mittelalter. Gotha, 1908-1911. Bd. III. H. 1-2.
Hauptmann Lj. Koje su sile hrvatske povijesti odlucivale u vrijeme narodne dinastije // Zbornik kralja Tomislava. Zagreb, 1925. S. 165-187.
Hiestand R. Byzanz und das Regnum Italicum im 10. Jh. Zuerich, 1964.
Honigmann E. Die Ostgrenze des Byzantinischen Reiches von 363 bis 1071. Brussel, 1961.
Huxley G. Steppe-Peoples in Konstaninos Porphyrogennetos // JOEB. 1984. Bd. 34. S. 77-89.
Jakabffy I. Koezep-Dunamedence regeszeti bibliografiaja. [I]. 1954-1959. Bp., 1961; [II]. 1960-1966. Bp., 1968; [III]. 1967-1977. Bp., 1981.
Jaksic N. Constantine Porphyrogenitus as the source for destruction of Salona // VAHD. 1984. Knj. 77. S. 315-326.
Kalima J. Die slavischen Lehnwoerter im Ostseefinnischen. В., 1955.
Karayannopoulos J. Die Entstehung der byzantinischen Themenordnung. Muenchen, 1959.
Karlgren A. Dneprfossernes nordisk-slaviske navne // Festskrift udgivet af Kobenbavns universitet i Anledning af universitets aarsfest november 1947. Copenhagen, 1947. S. 1-139.
Kiss L. Foeldrajzi nevek etimologiai szotara. Bp., 1978.
Klaic N. Povijest Hrvata u ranom srednjem vijeku. Zagreb, 1971.
Klaic N. Najnoviji radovi о 29., 30. i 31. poglavju u djelu De adm. imp. // Starohrvatska prosvjeta. 1985. S. 31-60.
Kniezsa I. A magyar nyelv szlav joevevenyszavai. Bp., 1974. 1-2. k.
Koder J. Zu den Archontes der Slaven in De administrando imperio, 29. 106-115 // Wiener Slavistisches Jahrbuch. 1983. Bd. 29. S. 128-131.
Kresten O. Zur Echtheit des σιγιλλιον des Kaisers Nikephoros I fuer Patras // Roemische historische Mitteilungen. 1977. S. 15-77.
Kretschmayr H. Die Beschreibung der venetianischen Inseln bei Konstantinus Porphyrogenitus // BZ. 1904. Bd. 13. S. 482-489.
Kretschmayr H. Geschichte von Venedig. Gotha, 1905. Bd. 1.
Kristo Gy. Levedi toerzsszoevetsegetol Szent Istvan allamaig. Bp., 1980.
Kristo Gy. Makk F., Szegfu L. Adatok "korai" helyneveink ismeretehez. Szeged, 1973-1974. 1-2. k.
Labuda G. Pierwsze panstwo slowianskie. Panstwo Samona. Poznan, 1949.
Lemerle P. La chronique improprement dite de Monemvasie — le contexte historique et legendaire // REB. 1963. T. 21. P. 5-49.
Lemerle P. L'Encyclopedisme a Byzance a l'apogee de l'Empire, et particulierement sous Constantin VII Porphyrogenete // Cahiers d'histoire mondiale. 1966. Vol. 9. P. 596-616.
Lemerle P. Le premier humanisme byzantin. Р., 1971.
Liddell H. G., Scott R. A Greek-English Lexicon. Oxford, 1951. Vol. I-II.
Ligeti L. A magyar nyelv toeroek kapcsolatai a honfoglalas elott es az Arpad-korban. Bp., 1986.
Lowmianski H. Ledzianie // Slavia Antiqua. 1953. T. 4. S. 97-114.
Lovimianski H. Poczatki Polski. W-wa, 1963-1973. T. II-V.
Lucic J. Povijest Dubrovnika od VII st. do godine 1205 // Anali hist. instituta JAZU u Dubrovniku. 1976. № 13/14. Prilog. S. 7-139.
Macartney C. A. The Magyars in the Ninth Century. Cambridge, 1930. A magyar nyelv toerteneti-etimologiai szotara. Bp., 1967. l. k.; 1970, 2. k.; 1976, 3. k.
Mandoky Kangur I. Magyar eredetu toerzsek a baskiroknal // Tiszataj. 1976. № 10. 41-44. 1
Manojlovic G. Studije о spisu "De administrando imperio"cara Konstantina VII Porfirogenita // Rad JAZU. 1910. Knj. 182. S. 1-65; 1911. Knj. 186. S. 35-184; Knj. 187. S. 1-132.
Margetic L. Konstantin Porfirogenet i vrijeme dolaska Hrvata // Zbornik Hist. zavoda JAZU. Zagreb, 1977. Vol. 8. S. 5-88.
Markotic V. Но ton Hrobaton Theos, Porphyrogenitus' God of Croats // Radovi Hrvatskog povijesnog instituta u Rimu. Rim, 1965. Sv. I/II. P. 11-37.
Marquart J. Osteuropaeische und ostasiatische Streifzuege. Ethnologische und historisch-topographische Studien zur Geschichte des 9. und 10. Jh. Leipzig, 1903.
Mason H. J. Greek Terms for Roman Institutions. Toronto, 1974.
Maegiste J. Fi. Ruots, estn. Roots m. m. i de finsk-ugriska spraken // ANF. 1958. B. 73. H. 3/4. S. 200-209.
Melich J. A honfoglalaskori Magyarorszag. Bp., 1925-1929. 1-2. k.
Mesterhazy K. Die landnehmenden ungarischen Staemme // Acta archaeologica ASH. 1978. T. 30. № 3/4. S. 313-341.
Mikkola J. J. Urslavische Grammatik. Heidelberg, 1913. Th. 1.
Minns E. Scythians and Greeks. Cambridge, 1913.
Moravcsik Gy. Byzantinoturcica. В., 1958. Bd. I-II.
Moravcsik Gy. Studia byzantina. Bp., 1967.
Moravcsik Gy. Byzantium and the Magyars. Bp., 1970.
Mosin V. Les Khazares et les Byzantins d'apres l'anonyme de Cambridge // Byzantion. 1931. T. VI. P. 309-325.
Nadel B. Literary Tradition and Epigraphical Evidence: Constantine Porphyrogenitus' Information on the Bosporan Kingdom in the Time of Emperor Diocletian Reconsidered // Centre de Recherches d'Histoire Ancienne. Р., 1977. Vol. 25. Dialogues d'histoire ancienne 1977. Annales litteraires de l'Universite Besanqon.
Nemeth J. Zur Kenntnis der Petschenegen // Korosi Ccoma-Archivum. Bp., 1921-1925. l. k. 219-225. 1.
Nemeth Gy. A honfoglalo magyarsag kialakulasa. Bp., 1930.
Nemeth. J. Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklos. Leiden, 1932.
Nemeth Gy. Magyar toerzsnevek a baskiroknal // Nyelvtudomanyi Koezlemenyek, 1966. № 1. 35-50. 1.
Obolensky D. The Byzantine Commonwealth. Eastern Europe. L., 1971.
Ohnsorge W. Abendland und Byzanz. Weimar, 1958.
Ohnsorge W. Konstantinopel und der Okzident. Darmstadt, 1966.
Oikonomides N. Les listes de preseance byzantines des IXe et Xe siecles. Р., 1972.
Ostrogorsky G. Die byzantinische Staatenhierarchie // SK. 1936. T. 8. S. 41-61.
Ostrogorsky G. Geschichte des Byzantinischen Staates. Muenchen, 1975.
Panetta R. I Saraceni in Italia. Milano, 1973.
Pertusi A. La formation des themes byzatins // Berichte zum XI. Internationalen Byzantinistenkongress. Muenchen, 1958. Bd. I.