— Ám nem annyira, mint az egy darabban maradás! — intette le Nobby. — Törpebárok! Ha van egy csöpp józan eszed, fiú, bejössz velem ide. És hallgass!
Murok fölnézett az épületre, ahova kalauzolták. Egy kissé hátrébb állt az utca sarától. Számottevő ivászat lármája hallatszott bentről. Viharvert cégér lógott az ajtó fölött, ami egy dobot ábrázolt.
— Kocsma, ugye? — kérdezte töprengve Murok. — Ilyenkor is nyitva?
— Miért ne lenne? — válaszolta Nobby, belökve az ajtót. — Átkozottul jó ötlet. A Megfoltozott Dob.
— És még több részegeskedés? — firtatta Murok, aki sietve lapozgatott a könyvben.
— Élénken remélem — felelte Nobby. Odabiccentett a trollnak, akit a Dob kilódítónak[12] alkalmazott. — ’Estét, Detritus! Csak mutatom az új fiúnak a dolgok csínját-bínját.
A troll morgott, s intett kérges karjával.
A Megfoltozott Dob belseje már legendás, mint a leghíresebb rosszhírű kocsma a Korongon, s a város olyan jellegzetessége, hogy, a nemrégiben elvégzett elkerülhetetlen felújítás után, a tulajdonos napokat áldozott az eredeti kosz, korom és a falakat borító, nehezebben azonosítható anyagok patinájának helyreállítására, valamint importált egy tonna előrohasztott gyékényt is a padlóra. A részegek itt a hősök, gyilkosok, zsoldosok, kalandorok és gonosztevők szokásos bandájából tevődnek össze, s csak mikroszkopikus elemezés tudná kimutatni, melyik melyik. Vastag füstgomolyagok lógnak a levegőben, talán azért, hogy elkerülhessék az érintkezést a falakkal.
A társalgás törtrésznyit halkult, amikor a két őr belépett, aztán visszaemelkedett korábbi szintjére. Két cimborája odaintett Nobbynak.
Aki észlelte, hogy Murok szorgoskodik.
— Mi’ csinálsz? — tudakolta. — És csak semmi szövegelés anyákról, oké?
— Jegyzetelek — válaszolta Murok. — Van jegyzetfüzetem.
— Jól van! — mondta Nobby. — Kedvelni fogod ezt a helyet. Én minden éjjel idejövök megvacsorázni.
— Hogy írod azt, hogy „Törvénysértés”? — kérdezte Murok, s lapozott.
— Én aztán sehogy — felelte Nobby a tömegben előretolakodva. A nagylelkűség ritka rohama rontott tudatába. — Mit szeretnél inni?
— Nem hiszem, hogy az igazán rendjén lenne — közölte Murok. — Meg különben is, a Tömény Szesz Öl, Butít és Nyomorba Dönt.
Tudatában volt egy velőkig hatoló pillantásnak a tarkóján, ezért megfordult s egyenesen belenézett egy orangután nagy, jóindulatú, nyájas képébe.
Az orangután a bárpultnál ült, előtte egy pintes korsó s egy tál mogyoró. Barátságosan Murokra emelte poharát, aztán nagyot és szörcsögőset kortyolt, a látszat szerint alsó ajka afféle tapadótölcsérré alakításával, olyan zajt keltve, mintha kiszivattyúznának egy kanálist.
Murok oldalba bökte Nobbyt.
— Van ott egy maj… — kezdte.
— Ki ne mondd! — intette sietősen Nobby. — Ki ne mondd azt a szót! Ő a Könyvtáros. Odafenn dolgozik az Egyetemen. Mindig lejön ide egy lefekvés előtti pohárra esténként.
— És senkinek sincs ez ellen kifogása?
— Má’ mér’ lenne? — firtatta Nobby. — Mindig fizeti a rundját, éppúgy, mint mindenki más.
Murok megfordult s újra megnézte az emberszabásút. Számos kérdés követelt figyelmet, mint példáuclass="underline" hol tartja a pénzét? A Könyvtáros elkapta pillantását, félreértette, s szelíden felé tolta a mogyorós tálkát.
Murok kihúzta magát teljes, imponáló magasságában, s tanácskozott a jegyzetfüzetével. A Törvények és Rendeletek olvasásával töltött délután hasznosan eltöltött időnek bizonyult.
— Ki ennek a helyszínnek tulajdonosa, birtokosa, haszonbérlője, avagy fogadósa? — faggatta Nobbyt.
— Mija? — hökkent meg a kis termetű őr. — Fogadósa? Hát, föltételezem, Charley, az ott, ni, a góré ma éjjel. Mért? — Egy nagydarab, erőteljes pasasra mutatott, akinek arcát sebhelyek hálózták be; a hegek gazdája abbahagyta tevékenységét, azaz a piszok egyenletesebb eloszlatását néhány poháron egy nedves rongy segítségével, s cinkosan Murokra kacsintott.
— Charley, ez itt Murok — szólt Nobby. — Rosie Maroknál lakik.
— Mi, minden éjjel? — ámult Charley.
Murok megköszörülte a torkát.
— Ha maga a góré — recitálta —, akkor kötelességem tudatni magával, hogy letartóztatás alatt áll.
— Mi alatt, haver? — érdeklődött Charley, még mindig törölgetve.
— Letartóztatás alatt — ismételte meg Murok — tekintettel a következő, beterjesztett vádpontokra, mégpedig 1)(i) hogy Grunár 18-ik napján vagy akörül, a Megfoltozott Dob nevezetű helyen, a Fémműves utcában, maga a) felszolgált vagy b) fölszolgáltatott szeszes italokat éjjel 12 (tizenkét) óra után, ellentétben az 1678-as Nyilvános Forgalmú Korcsmák (Nyitvatartás) Törvénycikk intézkedéseivel, valamint 1)(ii) hogy Grunár 18-ik napján vagy akörül, a Megfoltozott Dob nevezetű helyen, a Fémműves utcában, maga fölszolgált vagy fölszolgáltatott szeszes italokat a fentebb említett Törvénycikkben lefektetettől eltérő méretű és űrtartalmú ivóedényekben, valamint 2(i) hogy Grunár 18-ik napján vagy akörül, a Megfoltozott Dob nevezetű helyen, a Fémműves utcában, maga megengedte a fogyasztóknak, hogy 7 (hét) hüvelyk hosszúságot meghaladó vágó- és szúrófegyvereket hüvely nélkül viseljenek, ellentétben az említett Törvénycikk Hármas Paragrafusával, valamint 2)(ii) hogy Grunár 18-ik napján vagy akörül, a Megfoltozott Dob nevezetű helyen, a Fémműves utcában, maga fölszolgált szeszes italokat az említett alkoholos italok eladására és/vagy fogyasztására jogosítvánnyal nyilvánvalóan nem rendelkező helyszínen, ellentétben a fent említett Törvénycikk Hármas Paragrafusával.
Halotti csönd támadt, miközben Murok megint lapozott egyet, és folytatta: — Továbbá kötelességem azt is közölni magával, hogy szándékomban áll bizonyítékot szolgáltatni a Törvényszéki Bírák előtt vádemelési tényezőként, tekintettel az 1567-ből származó Nyilvános Gyülekezések (Szerencsejáték) Törvénycikk, az 1433-ból, 1456-ból, 1463-ból, 1465-ből, ööö, és az 1470-től egész 1690-ig terjedő időszakból származó Hatóságilag Engedélyezett Helyiségek (Higiénia) Törvénycikkek, valamint a… — oldalvást a Könyvtárosra sandított, aki azonnal fölismerte a bajt, amikor hallotta közeledni s sietve próbálta kiinni poharát — …az 1673-ból származó Házi és Háziasított Állatok (Tartása és Védelme) Törvénycikk megszegésére.
Az ezt követő csönd a lélegzet-visszafojtott várakozás ritka jellegével rendelkezett, ugyanis az összegyűltek arra vártak, hogy lássák, most mi fog történni.
Charley gondosan letette a poharat, amelynek maszatfoltjait ragyogó fényesre dörgölte, s lenézett Nobbyra.
Nobby arra törekedett, hogy azt színlelje, teljesen egyedül van, s semmiféle kapcsolatban nem áll bárki olyannal, aki esetleg mellette tartózkodik, s véletlenül pont ugyanolyan uniformist visel.
— Hogy értette azt, hogy Törvényszéki Bírák? — faggatta Charley Nobbyt — Nincsenek is Törvényszéki Bírák.
Nobby rémülten vonogatta a vállát.
— Új fiú, mi? — kérdezte Charley.
— Ne csináljon gondot belőle! — javasolta Murok.
— Semmi bajom nincs veled, remélem, tudod — jelentette ki Charley Nobbynak. — Viszont van az a hogyhíjják. Valamelyik éjjel volt itt az a varázsló, az beszélt róla. Afféle görbe oktatóeszköz, tudod? — Láthatólag elgondolkodott egy pillanatra. — Tudásszintmérő grafikon. Az volt az. Egy tudásszintmérő grafikon. Detritus, vonszold ide egy pillanatra azt a nagy, sziklás segged!