A technika vívmányainak rabságába esett, öntelt kisvárosi férfiak közössége összeesküvést sző azzal a céllal, hogy a feleségeket olyan szex-robotokká züllessze, akik csak a csillogó parketta és a fürdőszobacsempe fugáinak tisztasága iránt éreznek elkötelezettséget… és ez nem is annyira a fantázia terméke. Levin szándékosan ugyanezt a zsánerparódiát írja meg a Brazíliai fiúk (The Boys from Brazil) című művében is, melyben a náci tudósok apró kis Hitler-klónokat állítanak elő, akiket a Hitler híveinek számító családok fogadnak örökbe. Számos — a szatíra természetéről azonnal megfeledkező — kétbalkezes krimi író ilyenkor azonnal pontosan azt kezdi utánozni, amit maga is nevetség tárgyává kíván tenni. Hasonló a helyzet Levin legfrissebb művével, a Rosemary gyermekével (Son of Rosemary) is, melyet számos kritikus a saját feltételezett műfajának bírálataként értékel.
Levin Olümposzi humorának elsődleges megnyilvánulása, a stepfordi férjekről adott jellemrajzában fejeződik ki. Vidám dolognak tűnik mindaz, amit ezek a férjek csinálnak… egészen az utolsó tizenöt oldalig. Az összejöveteleken a stepfordi férjek — gátlásos kisfiúkként — csak egymással beszélgetnek. Szexuális fantáziaképeiket a tizenéves kamaszokhoz hasonlóan szeretnék valósággá változtatni, ezért szinte minden estéjüket a Férfiegylet fülledt, áporodott légkörében töltik, ahol agyukat és ágyékukat egyesítve, a legújabb sétáló és beszélő szexuális játékszerekkel foglalkoznak. (Ha éppen nem a munkájuk fölé hajolnak, akkor pornófilmeket bámulnak.) Ezek a férfiak olyan megszállottan és komikusan csak ezzel a kérdéssel foglalkoznak, hogy már szándékaikat is alig igyekeznek titkolni, és — az új lehetőségek boncolgatása közben — alliteráció formájában magnóra is mondják elképzeléseiket. A valós, hús-vér nők bosszantják és untatják őket, a melles robotokat csak matracnak és cselédlánynak tekintik.
A férfiak legmulatságosabb disznóságára már a könyv elején fény derül, amikor az Eberhart család még csak néhány hete van a városkában. Hajnali két órakor, — miután Walter Eberhart a Férfiegyletben tett első látogatásáról visszatér, felesége az ágy remegésére és a matrac rugóinak nyikorgására ébred. Joannának nem kell sok idő, hogy rájöjjön… a férje maszturbál! „Nos, legközelebb nem ártana, ha engem is felébresztenél”, jegyzi meg s hamarosan olyan kitűnő szexben van részük, amilyet már évek óta nem élveztek. Valami nagyon feldobta Waltert, s csak jóval később jövünk rá — Joanna pedig soha —, hogy azokról a szenzációs fantáziaképekről van szó, melyeken a vigyorgó haverokkal együtt csámcsogtak az egyletben.
A dolog elítélése nélkül, Levin a férfiak mesterkedésének eredetére is rámutat akkor, amikor Joanna végiglapozza a helyi újság régebbi számait. Ekkor tudja meg, hogy a Férfiegylet nem sokkal azután alakult meg, hogy Betty Friedan, A titokzatos nő (The Feminine Mystique) című könyv szerzője, nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott a stepfordi Nőszövetségben. Ugyanez a szervezet — kétségkívül a gyér látogatottság miatt — hamarosan fel is függesztette működését.
1972-ben, a Stepfordi feleségek megjelenésének évében, Betty Friedan közreműködött a Nők Nemzeti Politikai Egyesületének megalakításában, A titokzatos nő pedig már kilenc évvel korábban megjelent. A Törvényhozás még ugyanebben az évben elfogadta (a végül is eleve halálraítélt), egyenlő jogokról szóló alkotmány-kiegészítést. A konzervatív gondolkodású férfiak számára a feminista mozgalom most már nem csupán zavaró apróság, hanem komoly gond. Nem tudom, hogy a Stepfordi feleségeket jogosan nevezhetjük-e feminista szatírának, de a dolog szépsége már önmagában véve is az, hogy Levin időzítése tökéletesnek bizonyult. A többi művéhez hasonlóan, ez a könyv is a repülő madárra, a haikura, erre a kalligrafikus kínai írásjelre emlékeztet. Egyetlen felesleges, elvesztegetett mozdulat nélkül jut el oda, ahova el akar jutni.
Peter Straub
SZUKITS KÖNYVKIADÓ
ALAPÍTVA 1929
A fordítás az alábbi kiadvány alapján készült: THE STEPFORD WIVES by Ira Levin
Perennial edition
Copyright © 1972 by Ira Levin
Copyright renewed 2000.
All rights reserved.
Fordította: FAZEKAS ISTVÁN
Borító: JANTNER JÁNOS
ISBN 963 497 041 9
ISSN 1589-0694
Hungarian translation © Fazekas István, 2004
Hungarian edition © Szukits Könyvkiadó, 2004
Lektor: Barna Ildikó
Tördelőszerkesztés: KARAKTERTAX BT., Szvoboda Gabriella
Színre bontás: A-Színvonal 2000 Kft.
Felelős kiadó: Szukits László és Szukits Gábor
Felelős szerkesztő: Szolga Emese
Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen
Felelős vezető: Bördős János